Fújd ki magad!

Nem tudom miért van az, hogy nem szeretek és nem tudok magamról beszélni,
ugyanakkor nagyon vágyom arra, hogy megértsenek, hogy kitalálják a
gondolataimat, azaz fél szavakból is...
Bajban vagyok a felszínes kérdésekkel és ha megérzem mögötte az érdeklődés
hiányát vagy hamisságot, azonnal bezárkózom.
Ha beszélgetek valakivel, hamar rá tudok hangolódni, ha érdekel a személyisége
is, kellemes beszélgetés alakulhat ki közöttünk és általában én csak kérdezek.
Ugyanakkor, ha engem kérdeznek, vagy "boncolgatnak", rögtön feszélyezve
érzem magam és minden erőmmel azon vagyok, hogy eltereljem a szót, magamról a
figyelmet, ha nem sikerül, önironikus megjegyzésekkel előre menekülök.
Kevés emberre hallgatok, azaz számítok a véleményére és  ritkán kérek tanácsot.
Azt mondhatnátok, önfejű vagyok és önző, pedig sok gondolkodás, mérlegelés,
körültekintés előz meg egy-egy döntést, akkor is, ha hirtelennek tűnik.
Van ebben valami állatias, valami ösztönös önvédelem, hogy a bajban, csak
magamra számíthatok.

2011. ápr. 28. 21:40 | 4 komment
Kategóriák: Paloma Negra
írta: La Paloma Negra