könny és vér

Mi történik? és Szólj, ha vége, ha elment! - kértem nővéremet, a kispárnám mögé

bújva, mikor az izgalmas vérfagyasztó jelenetet nem bírtam nézni gyermekkoromban.

Nem lesz könnyen emészthető film, tudtam, de ahogy ma reggel a zoknimat húztam,

bevillant a kép, a Ninát  alakító Natalie Portman lábfejéről. Az egyiken még csak

összeragadtak, a másik lábán már összenőttek az ujjak.

Ez volt a hattyúvá válás első látható jele- jöttem rá és gyorsan megvizsgáltam a

saját lábamat:)

Egy szereplős film, a többi remek színész és táncos statiszta.

Gyerekszoba és a "világot jelentő deszkák" között, minden érzelem, gyönyör,

gyötrelem, Nataiei Portman arcán. Fantasztikus, borzasztó, felejthetetlen.

Át tudjuk-e lépni saját korlátainkat, kibújni önmagunkból, hogy mások/ magunk

elvárásainak megfeleljünk?

Törekedjünk- e a tökéletességre, ami nem létezik tökéletlenség nélkül, ahogy a fény

sem árnyék nélkül?

Érdemes e áldozni, feláldozni személyiségünket, az életünket?
Az eufóriáért, ami lehet, hogy csak egy pillanat.
2011. nov. 11. 8:21 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: Paloma Negra
írta: La Paloma Negra