ez csak egy film

Abban a pillanatban csak a fényeket látta. Narancssárga, párosával közeledő

pontokat. Levette  lábát a pedálokról és a tehetetlenség szívbe markoló nyugalma

milliónyi kapcsolódást indított el az agyában.

Látta magát az autóban sodródni, a forgalommal szemben.

Egyetlen kapaszkodója, ami itt tartotta még a földön, a kormány, összeköttetés a

múlttal, jelennel és talán a jövővel.

Örökkévalóságnak tűnt, mire sikerült elfordítani az autót, tovább csúszott,

bukdácsolt a jégbordákon át a sötétség felé.

- Ez nem velem történik, csak egy film, amit nézek...- gondolta és várta a

végkifejletet.

Hirtelen állt meg, amikor becsapódott a hóval teli árokba. Csak ült, ült ott sokáig,

aztán kiszállt és ellepte a derékig érő hó, de nem bánta, szinte fürdött benne.

Újjászületett akkor.